Edunium
Bolyai üzenete

Bolyai János szellemiségének egyik üzenete a mai generáció számára az, hogy a valódi felfedezés elsősorban elhivatottságot és belső szabadságot követel. Bolyai sok szempontból elszigetelve élt: távol a tudomány korabeli központjaitól, korlátozott szakmai kapcsolatokkal és szinte semmilyen intézményi háttérrel. Mégis mert a csillagok felé nézni, és kitartani a saját gondolatai mellett akkor is, amikor a világ erre még nem volt készen. Életműve arra tanít, hogy a gondolkodás szabadsága nem a külső körülményekből fakad, hanem abból a belső elhivatottságból, amely nem engedi, hogy lemondjunk arról, amit igaznak vagy fontosnak érzünk.

A semmiből egy új világot teremteni csak azoknak sikerül akik mernek alkotni, akarnak tanulni és képesek következetesen, szerényen, de határozottan építkezni. Mindez csak úgy lehetséges, ha felismerjük a határokat és azokat merjük feszegetni. Hittel, alázattal és odaadással. Eredményeket ugyanis rengetek buktatóval lehet csak elérni, ahol a kudarcélményt többször meg kell élni, újból és újból felállni és tapasztalatokból tanulni. Hasonló ez, mint az izomláz, ami elengedhetetlenül fontos, hogy adott izomtömeg fejlődjön. Bolyai életpéldája ezen gondolatok ékes bizonytéka. A tehetség sosem azonos a közzel. A tehetség kamatoztatása sokszor pont az általános társadalom ellenébe megy és ez teszi az elért eredményt is kiemelkedővé.

A tudományos igazság nem függ a nyilatkozó rangjától, nem kell várni a "nagy" nevek dicséretére. Kézenfekvő dolgok kutatása nem hoz szakmai sikert, fiatal kutatónak érdemes az alapokból kiindulva új elvek szerint kezdeni a kutatást. A tudományos közösség nehezen fogadja be az alapvetően új eredményeket. Ezért arra kell készülni, hogy elismerés csak hosszú távon érhető el. Ez az elismerés azonban várhatóan kárpótolja az addigi nehézségeket.

Bolyai Jánostól sokat tanulhatunk. Elsősorban a tudomány iránti rajongást. A kitartó munkát, amellyel elérhetjük a célunkat. De a kitartó munka önmagában lehet hiábavaló is. Kell hozzá az is, hogy ha elakadunk, tudjunk visszalépni, és más úton haladni. Pont ezt tette Bolyai János is, aki apjától örökölte azt a vágyat, hogy rendet teremtsen a párhuzamosok problémája körül. Kétezer éven keresztül, aki ebbe belefogott, az bizonyítani akarta a XI. axiómát. János eljutott arra gondolatra, hogy esetleg meg lehetne próbálni más úton is (talán emlékezett apja intelmére, hogy „azon az úton ne próbáld”). Volt bátorsága félretenni a XI. axiómát, és megpróbálni, hogy annak hiányában mi marad a geometriából. És maga is elcsodálkozott, amikor rájött, hogy ellentmondásmentes  geometriát kapott, amelyet abszolút geometriának nevezett. Ez egyike azon geometriáknak, melyeket ma nemeuklideszi geometriának hívunk, és amely megújította a matematikai gondolkozást, és hozzájárult a fizika fejlődéséhez. A tudásra alapuló kitartó munka, körültekintő és néha szokatlan megoldásokkal, meghozza a várva várt eredményt. Törekedjünk erre!

Bolyai János úttörő matematikai felfedezésének/gondolatainak befogadására az aktuális - a 200 évvel ezelőtti - matematikai társadalom nem volt felkészülve. A klasszikus eukleidészi geometriára épülő, több száz éves gondolkodást megtestesítő tudományos társadalomnak nehezen volt megemészthető/elképzelhető olyan állítás, miszerint van olyan geometria, ahol a háromszögek szögeinek összege kisebb, mint 180 fok. Teljes paradigmaváltásra volt szükség. Például, mintha ma valaki azt próbálná elfogadtatni velünk, hogy belátható időn belül saját autóinkkal kirándulhatunk a Holdra. Hihetetlennek tűnne, mint ahogy hihetetlennek tűnt Bolyai János nemeuklideszi gondolkodásmódja is, melynek révén megalapozta a görbült terek geometriáját. Ezek a nézetek teljesen új utakat nyitottak meg további kiváló matematikus számára, mint amilyenek B. Riemann vagy P. Finsler is voltak, akiknek a neveit viseli napjaink legelterjedtebb geometriája, az úgynevezett Riemann-Finsler geometria. Utóbbi geometria nélkül nem jöhetett volna létre - többek között - az Einstein-féle relativitáselmélet, és még sok más, a mai napig kutatott fizikai és matematikai kutatási irány. Bolyai János egy apró követ dobott bele az állóvízbe, melynek a hullámai tsunami-szerűen verdesnek a 21.-ik században is. A Bolyai-féle mély matematikai gondolatok helyet kaptak a tudományok legmagasztosabb eredményei között, melyeket mai mércével mérve biztosan a matematikai Nobel-díjak valamelyikével, a Fields-díjjal vagy Abel-díjjal jutalmaznának. Természetesen, sokkal többről van szó, mint díjakról: Bolyai János a következő generációk világnézetét, gondolkodásmódját formálta át a "lapos" geometriáról a világunkat sokkal életszerűbben leíró, görbült geometriára. Mi, magyarok, igencsak büszkék lehetünk ezekre a felfedezésekre.

Én, Bolyai János, nyugalmazott százados, érzem, hogy a testemben dúló nyavalyák nemsokára atyám után küldenek. Ezért, amíg még megtehetem, írásban üzenek nektek, kétszáz évvel, vagy ki tudja, mennyivel utánam élőknek. Üzenem előbbször azoknak, akik nem értenek engem, hogy fogadják el azokat, akik megértenek. Ne ítélkezzenek fölöttük “kis szarka városokban”. Üzenem másodszor az engem megértőknek, hogy új, más világok csak bennünk rejlenek vagy teremtődnek. Új, más világot csak akkor teremthetünk, ha a sokak világát, a hibátlannak hitt, kívülről belénk tolakodó világot hibáival és oktalan törvényeivel együtt felmérjük és leromboljuk. Mert aki lát, annak a tökéletesnek hitt “törvény szövedéke mindig fölfeslik valahol”. Ne hidd a gépeket végtelen erősnek, hibátlannak, mert őket is a törvény vezérli. Ne az alkalmazás vezessen, hanem a távolabb látás. Írd le az új világodat, jelenítsd meg minél több szemszögből nemcsak a saját korodnak, hanem a minél távolabbi utókornak is. Ne adj se a hírnevesek, se a tömeg véleményére, mert a hírnevet a tömeg kelti. Érzem, hogy néhány idézőjelbe tett szó itt nem az enyém - de a gondolatok az enyémek. Így gondolj és üzenj te is tovább!

Annak idején a 90-es évek végén amikor már látszott, hogy a “Babes- Bolyai” tudományegyetem keretében nem lehet létrehozni az önálló magyar tagozatot, akkor az egykori “Petru Maior” egyetemen próbálkoztunk ugyanezzel. Sőt nevet is adtunk ennek “Bolyai János” magyar tanulmányi vonal. És bár ez a kísérletünk akkor nem volt sikeres, de ebből a kezdeményezésből jött létre a Sapientia egyetem marosvásárhelyi kara. Ezért is jogos az a kérdés, hogy milyen üzenetet hordoz ez a név. Joggal tartjuk úgy, hogy az erdélyi matematika legkiemelkedőbb személyisége Bolyai János. Sőt a geometria terén elért eredményeivel a fizikának is nagy szolgálatot tett. Mert olyan eszközt adott a fizikusok kezébe, amelynek bővített változatai fontos szerepet kaptak a Riemann geometriában - amelyet 1854-es magántanári habilitációs előadásában is méltat - majd, az Einstein-féle általános relativitáselméletként ismert, gravitációelméletben. Ez teremt kapcsolatot a tér geometriai szerkezete valamint a fizikai gravitációs tér tulajdonságai között, amelyet Bolyai már megjósolt. Bolyai János életműve tehát arra tanít, hogy a megfelelő képzés, alaptudás birtokjában, legyünk kreatívak, innovatívak, kitartóak, nyitottak az új ötletekre, és nem utolsó sorban legyünk tudatában annak, hogy az elméleti eredményeink sokszor csak évek múltán válnak alkalmazhatóvá. Annak idején a 90-es évek végén amikor már látszott, hogy a “Babes- Bolyai” tudományegyetem keretében nem lehet létrehozni az önálló magyar tagozatot, akkor az egykori “Petru Maior” egyetemen próbálkoztunk ugyanezzel. Sőt nevet is adtunk ennek “Bolyai János” magyar tanulmányi vonal. És bár ez a kísérletünk akkor nem volt sikeres, de ebből a kezdeményezésből jött létre a Sapientia egyetem marosvásárhelyi kara. Ezért is jogos az a kérdés, hogy milyen üzenetet hordoz ez a név. Joggal tartjuk úgy, hogy az erdélyi matematika legkiemelkedőbb személyisége Bolyai János. Sőt a geometria terén elért eredményeivel a fizikának is nagy szolgálatot tett. Mert olyan eszközt adott a fizikusok kezébe, amelynek bővített változatai fontos szerepet kaptak a Riemann geometriában - amelyet 1854-es magántanári habilitációs előadáasában is méltat - majd, az Einstein-féle általános relativitáselméletként ismert, gravitációelméletben. Ez teremt kapcsolatot a tér geometriai szerkezete valamint a fizikai gravitációs tér tulajdonságai között, amelyet Bolyai már megjósolt. Bolyai János életműve tehát arra tanít, hogy a megfelelő képzés, alaptudás birtokjában, legyünk kreatívak, innovatívak, kitartóak, nyitottak az új ötletekre, és nem utolsó sorban legyünk tudatában annak, hogy az elméleti eredményeink sokszor csak évek múltán válnak alkalmazhatóvá.